A lift szimulátor algoritmusa azon alapszik, hogy az összes működésben levő lift külön van vezérelve, és ezért nem avatkoznak bele egymás dolgába. Mivel több lift szállít utasokat egyszerre, ezért nem volt megfelelő az egy liftre illeszkedő liftalgoritmusom. A liftek működésének kulcsa a lift státusza. A liftek minden szimulált másodpercben ellenőrzik a lift státuszát, és annak megfelelően végzik el teendőjüket. A lift lehet álló és mozgó állapotban, továbbá ezek az állapotok megoszlanak arra, hogy melyik irányba ment illetve megy a lift. A második fontos eleme az algoritmusnak az, hogy az egyes liftek mi alapján haladnak az épületben. A lift alapvetően úgy működik, mint manapság a liftek többsége: addig megy az egyik irányba, amíg a legtávolabbi utasítás történt, utána megfordul. Mindegyik lift az éppen benne utazó utasok közül kiválaszt egyet, amelyik a célutas lesz, és annak a célutasnak az emelete felé fog haladni addig, amíg meg érkezik oda. Közben az elhaladó szinteknél ellenőrzi, hogy van-e hívás, vagy van-e kiszálló azon a szinten, és hogyha van, akkor beszállnak a lift kapacitásához igazodva, illetve kiszállnak az utasok. A lift szimuláció minden körben ellenőrzi, hogy kész van-e az összes utas, amit az utas státusza mutat. Az utas státusza lehet várakozó valamelyik irányba, utazó vagy kész. Ha kész van az összes utas, akkor számítja ki a statisztikát a program, ami a várakozási idő átlagát és az utazási idő átlagát írja ki a standard kimenetre.
A lift szimulátor megvalósításához hat classt használtam fel, névlegesen a Lift, Emelet, Utas, Szimuláció, SzimulációIdő és az UtasLista classokat. A program futása során ezek az objektumok egymással kommunikálnak és kerülnek kölcsönhatásba. Mivel a bővíthetőség egy fontos szempont volt a program elkészítésében, ezért a Liftek száma tetszőlegesen megválaszható, továbbá az input file adataitól függ az épület magassága és az utasok száma is (Az én példámban egy random generátor által generált, 0- 100-ig számozott emeleteket tartalmaz a file). Így látszik, hogy az Emeletből annyi példány lesz, ahány emelet van, Liftből annyi, ahány lift van (jelen esetben 4), Utasból annyi, ahány utas van. Szimulációból, mivel egy fut le, ezért egy darab lesz, továbbá a SzimulációIdő és az UtasListából is 1-1 lesz, mert ezek statikus pointerek amik egy példányra mutatnak. A statisztika készítés egyik fő szempontja a programnak, és a lift szimulátor a két legkézenfekvőbb statisztikát számolja ki: várakozási idő, utazási idő, és ezeknek a az átlagai.
Készítette: Jurin Maxim, 2017 BME